Vörös foltok a lábakon a középsõktől mit kell tenni

Teljes szövegű keresés Valódi lovak Equus L. Az egypatások harmadik alnemébe a legszorosabb értelmben vett lovakat Equus sorozzuk. Ide tartozik a házi ló, valamint a még élő vagy legalább a földtani jelenkor kezdetén élt rokonai.

Legföltűnőbb külső bélyegeik a rövid fülek, s már tövétől kezdve hosszú szőrrel borított farok. További jellemző sajátságaik, amelyekről egyébként föntebb a szamárral s vörös foltok a lábakon a középsõktől mit kell tenni öszvérrel kapcsolatban is szólnunk kellett, hogy mind a négy végtagjukon van egy-egy szarúgesztenyéjük, s hogy 6 ágyékcsigolyájuk van. Az utóbb fölsorolt két sajátság azonban minden valószínűség szerint kivételeket is ismer.

Mondják például, hogy az afrikai lófajták ágyékcsigolyáinak száma állítólag csak 5, s csánkjuk táján a szarúgesztenyéknek csak nyomai — sőt esetleg még ezek sem — láthatók.

Ha a lovat rászoktatják, az ismert zöld- és száraztakarmányon kívül a hústáplálékot is szívesen megeszi, s e mellett is egészen jól érzi magát.

Valódi lovak (Equus L.)

Az északi országokban például hallal is takarmányozzák őket. Metz ostroma idején sok lovat úgy mentettek meg az éhhaláltól, hogy végül csupán hússal etették: s a 2—3 kg-nyi nyers hús, ami napi járandóságuk volt, igen jó egészségben és kitűnő állapotban tartotta fönn őket. A beduinok árpát és tevetejet adnak lovaiknak, s ezenkívül gyakran még sáskákat is, s ezekről — Vincenti szerint — azt tartják, hogy lovaik számára valóságos manna-eleség.

A ló sokkal jobban tenyészik száraz, mint nedves, mocsaras vidéken, jóllehet általában silányabb fűneműekkel táplálkozik, mint a többi tűevő háziállatok.

A ló közismert hangja a nyerítés, ezzel azonban csak neki kellemes izgalmát nyilvánítja; így ha lótársával találkozik, vagy gazdája, esetleg ápolója lép az istállóba, s tőle abrakot vár, s egyéb ezekhez hasonló alkalmakkor. Ezzel szemben kellemetlen érzésüket — pl. Fájdalmának a ló ritkán ad hangot, ilyenhez legföljebb csöndes nyögést hallatt. A ló párzási ideje március és június hónapok közé esik.

• Valódi lovak (Equus L.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
• A szántóföldi és kertészeti növények kártevői | Digitális Tankönyvtár
• Что-то приближается,-- медленно выговорил .

Három esztendős kancák már ivarérettek. A mént 4-ik éve előtt nem szívesen engedik párosodni; de hetedik életévétől kezdve egy mén 50— kanca számára elegendő.

A vemhesség ideje átlagban — nap, vagyis néhány nappal több, mint 11 hónap. De rendkívül tág határok közt ingadozik, mert naptól ig terjedhet.

A csikó látó szemmel és szőrrel borított testtel jő a világra, s megszületése után néhány pillanattal már állni és járni tud. Mintegy 5 hónapig engedik szopni, csetleni-botlani, játszadozni, — s akkor elválasztják. Első évében gyapjas a szőre, rövid, göndör és fölálló a sörénye, farka szőre olyan, mint a sörényéé. Már a második évben fényesebb a szőre, sörénye és farka pedig hosszabb és símább.

Korát később metszőfogai árulják el meglehetősen pontosan. Ezzel a rövid, síma, fényes, tejfehér csikó- vagy tejfogak száma teljessé válik.

2. Коридор, по которому они пришли сюда, обрывался высоко в стене, замыкающей это огромное пространство -- самую гигантскую из всех пещер, когда-либо вырытых человеком.
3. Обычных людей это не интересует, но они, по всей вероятности, тоже скажут, что если бы Пришельцы в самом деле хотели уничтожить Землю, они бы сделали это тысячи лет .

A csikófogakat később az állandó fogak váltják föl. Harmadfél éves korában a fogófogak hullanak ki; egy évvel később a középső-fogakat váltják föl állandók, a következő esztendőben végül a szöglet-fogak helyébe is újak lépnek.

Ezekkel egyidőben törnek át a szemfogak is, annak jeléül, hogy az állat egyéni fejlődése befejeződött. Ezek az alsó fogófogakon az 5—6 évben mosódnak el. Erre a felső állkapocs metszőfogai kerülnek sorra, hasonló időrendben, míg a A korral együtt a fogak alakja is változik: minél öregebb az állat annál keskenyebbek a fogak.

Némely lónak sohasem tűnnek el a kupái. A ló rövid ideig vedlik, mégpedig leginkább tavasszal. A hosszabb téli szőr ebben az időben oly gyorsan hull ki, hogy egy hónapon belül már jórészt el is tűnik. A szőrszálak pótlása folyamatosan történik; szeptember elején, illetőleg októberben ismét észrevehetően hosszabb szőrök nőnek.

A sörény és farok hosszú szálai látszólag változatlanok; a valóságban azonban a kihullott szálak egyenként pótlódnak. A ló szőrének színezetében éppúgy megtaláljuk a vad színtől való eltérések egész sorozatát, mint a töbi háziállat esetében; s ezek a színváltozatok az ember védelme alatt fönn is maradnak.

A lovak színének minden nép nyelvében sajátos, többé-kevésbbé általánosan elterjedt elnevezései vannak. Minden gyermek tudja, hogy a fehér színű lovat a magyar ember szürkének mondja. Talán azért, mert a fehér csak nagy ritkán valóban tiszta fehér színű, s még ritkább esetben fehér bőrű és fehéren született.

A szürkének leggyakrabban színezett a bőre, s a szőre is vegyes; így például az almásszürkén sötét szőrök almanagyságú kerekded fehér foltokat vesznek körül.

Ez azonban az úgynevezett változó szőrű szürke: ilyen lovak ugyanis sötétszínű szőrrel, rendszerint egészen feketén jönnek a világra, s koruk előrehaladásával mindinkább fehérednek. Ezt nem szeretik, mert rendesen sárga patával jár, amely puhább, mint a palaszürke. Egyébként pedig, különösen külföldi ló-fajtákon, elég gyakori az egész test fehértarkázottsága is. Ez mindenesetre közelebb esik az ázsiai vadló színéhez; a ugyanezt a színt kell az európai ős vadlóra nézve is föltételeznünk.

A pejnek különben rendkívül sok árnyalata van, ezek közül a következők az ismertebbek: világos- arany- piros- almás- barna- gesztenye- meggy- kék- sötétpej, s a szattyánbarna.

A hortobágyi csikós megkülönbözteti a zsufa- és fátyolfakót, a hamvasfakótól. Ez a legutóbbi szín körülbelül a tarpán színének felel meg, annál is inkább, mert még a szijalt hát is látható rajta.

Mind a fakó, mind pedig a pejló sörénye és farka fekete. Ha ezek a hosszú szőrök világosabb színűek, sárga lóról beszélünk. A Hortobágyon rendszerint csak az aranysárgát és a szögsárgát különböztetik meg. Az egész feketeszínű lovat, amely aránylag nem is nagyon gyakori, bársonyfeketének nevezik. A ló — sajnos — sokféle betegségnek van kitéve. Így igen gyakori a csánk-pók, amely kezdő szakában, — amíg daganat — sántaságot idéz elő. Rendkívül fertőző mivolta miatt nagyon veszedelmes a járványos nyirokérgyulladás, de még inkább a kevésvérűség, s a takonykór, — ez utóbbi rendszerint az orrsövényen is jelentkezik kisebb-nagyobb fekélyek alakjában.

Ez a rettentő betegség a lépfenével egyetemben az emberre is átragad, a mi természetesen csak növeli veszedelmességét.

Elég gyakori és rendesen pusztító hatású az agykéreggyuladás, buta csíra, tenyészbénaság, bénulásos vérfösték-vizelés, influenza, s a forró földövön a lópestis is. Ezekenkívül külső rüh és belső élősködők is gyötrik; ez utóbbiak közül a ló bélgilisztája Ascaris megalocephala Cloq.

A ló 40, sőt több évet is megérhet, de rendszerint olyan rossz bánásmódban részesül, hogy már 20 éves korában aggnak kell őt minősítnünk. Általában föl kell tennünk, hogy ik életévét ritkán éri meg.

3-Step Kitchen Cabinet Makeover

Azt a hátaslovat, amelyet Lacy osztrák tábornok a török háborúban lovagolt, a császár parancsára gondosan ápolták, s ilyenformán állítólag elérte ik életévét. Manapság általánosságban azt mondhatjuk, hogy a lovat a kutyával egyetemben csak nagyon egyoldalúan, azaz csak életében használjuk ki, mint háziállatot, s nem szoktuk hizlalni.

Másfelől azonban, amint a szükséget szenvedő proletárt semmiféle tilalom sem tarthatja vissza attól, hogy az előkelőbb városnegyedben valamelyik kedvenc ölebet titkon elcsípve, otthon meg ne süsse, éppúgy a lóhús a nagyvárosok szegényebb néposztályainak általános tápszerévé lett. Magában Berlinben évenként Ez magában is elég bizonyíték a mellett, hogy a lóhús legújabban igen jelentős tényezője a lakosság húsellátásának.

S a mi elődeink valósággal rajongtak a lóhúsért! A jégkorszak ősemberének konyhahulladékai tanusítják, mennyiszer szerepelt étlapján a ló.

Törzs: Ízeltlábúak — Arthropoda Osztály: Rákok — Crustacea Zömmel vízben élő ízeltlábú állatok, kopoltyúval lélegzenek. A fajok kisebb része szárazföldön él.

Az ősgermánoknál pedig éppúgy, mint az ősmagyaroknál is csak a keresztény hittérítők szakadatlan tiltakozása, sőt szigorú pápai intő levelek eredményezték végül azt, hogy a lóhúsevéstől elszoktak, hogy az ősi pogány hittől való elfordulásukat ezzel is bizonyítsák.

S ezzel egyrészt rengeteg táplálóanyag ment századokon keresztül veszendőbe, másrészt pedig a szegény lóra ilyenformán az a mostoha sors nehezedett, hogy egész aggkoráig, illetőleg végső lehelletéig kihasználják munkaerejét.

Ebben az esetben nem történnék az, hogy a szegény párát korának előrehaladása arányában mind lelketlenebbül kiuzsorázzák, s végül ilyen tönkre silányított állapotban mérik ki az ilyenformán természetesen csekélyebb értékű húsát, hanem teljes értékű lóhúst kapnánk táplálékul. S tudni seborrhea pikkelysömör kezelése, hogy a lóhús nemcsak hogy olyan jóízű, mint abárminő más hús, hanem még egészségesebb is a többinél, mert a lovat elkerüli a borsóka, trichina, vagyis azok pikkelysömör kezelésének hagyományos módszerei betegségek, amelyek a marha- birka- és vörös foltok a lábakon a középsõktől mit kell tenni révén annyira veszélyeztetik egészségünket.

S milyen kifogástalan lónemzedék alakult volna ki, ha minden hibás, vagy csekélyebb értékű ló vágóhídra került volna, s ezzel mind a tenyésztésből, mind a munkateljesítésből kiselejteződött volna. A ló szellemi képességeit illetőleg mindég megoszoltak a vélemények.

Sokan azok közül is, akik sokat pikkelysömör, mint kórházban kezelik vele, nem nagyon hajlandók elismeréssel adózni neki. Kiemelik, mily kevés ló siet örömmel gazdája elé, s mily kevés követi őt hűségesen! S ha mások a cirkuszi idomítók valóban csodálatra méltó lóidomításaira hivatkoznak, a leszólók ezt nem a korpásodás és pikkelysömör kezelése népi gyógymódokkal, hanem az illető idomítók javára írják, mondván: mily bámulatosak ezek teljesítményei, miután még a ló alaptermészetével ellenkező mutatványokra is be tudják őket oktatni.

Mind ezzel szemben — hogy tárgyilagosak legyünk — azon kell fáradoznunk, hogy minden állat viselkedését létfötételeiből és érzekszerveinek minéműségéből tudjuk megmagyarázni. Mert hiszen, ha őszintén szólunk, be kell ismernünk, hogy a lovat erőnek-erejével butítják, a helyett, hogy nevelnők.

Állandóan az istállóban tartjuk és csak akkor hozzuk ki onnan, ha befogjuk, vagy fölnyergeljük.