SIV Tényleg jobb a kókuszzsír?

Kókuszzsír, kókuszolaj - Tényleg jobb más zsiradékoknál?
Pinterest


A kókuszzsírról vagy kókuszolajról is sokféle mendemondát hall az ember. Vajon mi igaz ezzel kapcsolatban? Tényleg ez a legegészségesebb zsiradék, vagy csak újabb divathóbortról van szó?

Mi a különbség a kókuszolaj vagy kókuszzsír között?

A kettős elnevezés onnan ered, hogy a szobahőmérséklettől függően vagy szilárd vagy folyékony halmazállapotot vesz fel ez a zsiradék. 24-25 fok alatt fehér színű, szilárd zsír halmazállapotú, ennél melegebb környezetben pedig fokozatosan átlátszó olajjá válik. Tehát ugyanarról a dologról beszélünk.

Finomított vagy szűz hidegen sajtolt kókuszzsír

  • A finomított kókuszzsír: Semleges ízű, illatmentes. Sütéshez és főzéshez ideális. Nem befolyásolja az ételek ízét.
  • A szűz hidegen sajtolt: Bőrápoláshoz, kozmetikai célra magasabb ára és gazdagabb beltartalma miatt, jellegzetes kókusz illata van, étkezésre is használható.

Miben jobb a kókuszzsír más zsíroknál?

1. Előny – A kókuszzsír jól hevíthető

A kókuszzsír egyik legnagyobb előnye, hogy jól hevíthető. Ezt a tulajdonságát kiemelkedően stabil molekuláinak köszönheti.

A kókuszzsír így a megszokott étolajoktól eltérően nem csak egyszer használható fel sütésre, hiszen stabilitása miatt többszöri hevítés hatására sem keletkeznek benne mérgező, rákkeltő anyagok.

2. Előny – A kókuszzsír szagtalan

A kókuszzsír használatakor nincs kellemetlen szag a konyhában 🙂

3. Előny – A kókuszzsír kevésbé hajlamos zsírpárnává alakulni (?)

Ez volt az a tudományosan nem megalapozott előny, aminek én is sokáig bedőltem. Ezért kezdtem korábban kókuszzsírt venni, de csupán a kókuszzsír fogyasztásától nem sikerült fogynom. (A “nem alakul zsírpárnává” nekem ugyanis azt sugallta, hogy a kókuszzsír diétás és akár még fogyni is lehet vele. Ügyes marketingfogás talán?)

A kókuszolaj zsírsavjainak szerkezete alapvetően különbözik a többi étkezési olajétól. Az étkezési olajak általában hosszú szénláncú zsírsavakból tevődnek össze, míg a kókuszolajat főként közepes szénláncú zsírsavak (MTC-zsírsavak) alkotják. A közepes szénláncú zsírsavakat másként és hatékonyabban szívódnak fel a szervezetben. Viszont nincsenek olyan megalapozott kutatások, amelyek valóban igazolnák az MTC-zsírsavak testtömeg csökkenésére gyakorolt hatását (MDOSZ: Kókusz- és pálmazsír).

A közepes szénláncú zsírsavak (MTC-zsírsavak) kizárólagos, egyedüli zsírforrásként való fogyasztását az Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) nem javasolja, mert ez toxikus lenne a májra.

A fentiekből látszik, hogy a kókuszzsír sem mindenható…

Két ok, amiért nem javasolt  a kókuszzsír egyoldalú, túlzott fogyasztása:

  1. A zsír energiatartalma így is-úgy is magas: 1 g zsír 9,3 kcal! A zsiradékok energiatartalma (kalóriatartalma) között csekély a különbség (lásd lejjebb).
  2. A kókuszzsír (közepes szénláncú zsírsavak) egyoldalú fogyasztása megterheli és megbetegítheti a májat.

Úgy tűnik, általánosságban mindig beigazolódik: Semmilyen élelmiszer, így a kókuszzsír egyoldalú fogyasztása sem javasolt!

Kókuszzsír / kókuszolaj energiatartalma (100 gramm)

  • 862 kcal/100 gramm
  • Zsír: 99,06 gramm
  • Szénhidrát: 0 gramm
  • Fehérje: 0 gramm

Viszonyításképpen más zsiradékok energiatartama:

Napraforgóolaj energiatartalma (100 gramm)

  • 884 kcal/100 gramm
  • Zsír: 100 gramm
  • Szénhidrát: 0 gramm
  • Fehérje: 0 gramm

Vaj energiatartalma (100 gramm)

  • 746 kcal/100 gramm
  • Zsír: 80 gramm
  • Szénhidrát: 0,5 gramm
  • Fehérje: 0,4 gramm

Kacsazsír energiatartalma (100 gramm)

  • 882 kcal/100 gramm
  • Zsír: 100 gramm
  • Szénhidrát: 0 gramm
  • Fehérje: 0 gramm

Egyéb jól hevíthető zsiradékok

A vaj és más állati eredetű zsírok (sertészsír, kacsazsír) szintén telített zsírsavakból állnak, ezért szintén jól hevíthetőek. Hátrányuk a koleszterint nem tartalmazó kókuszzsírral (és a növényi étolajokkal) szemben, hogy sok koleszterint tartalmaznak. Fontos, hogy sütésre-főzésre csak a jó minőségű, igazi vaj (márkázott vaj) alkalmas. Az olcsó vajak (teavaj, szendvicsvaj) sok vizet tartalmaznak.

Kókuszzsír / kókuszolaj vásárlása

Fontos megjegyezni, hogy a kókuszzsír iránt megnövekedett kereslet miatt egyre silányabb minőségű kókuszzsírok is forgalomba kerülnek. Így a kókuszzsír kiválasztásánál körültekintőnek kell lennünk. Teljesen felesleges a napraforgóolaj 3-4-szeresét kifizetnünk a kétes minőségű, vegyi eljárással finomított kókuszzsírra.

Bőrápolás, hajápolás céljából kizárólag szűz kókuszolajat vásároljunk. Ezek kis tégelyekben kaphatóak, nem pedig a szokásos “vödrös” kiszerelésben.

Szűz vagy finomított kókuszzsír?

Leegyszerűsítve az előállítás alapján a kókuszzsír két fajtáját különböztetjük meg: a szűz és finomított kókuszzsírt.

Szűz kókuszzsír / kókuszolaj

A szűz kókuszolaj előállítása természetes módon, vegyi anyagok nélkül történik. Jellemzője, hogy mind illatában, mind ízében érződik a friss kókuszos jelleg.

Finomított kókuszzsír / kókuszolaj

  • Nem kémiai úton finomított kókuszolaj / kókuszzsír: A szűrt kókuszzsír egy íztelenítési-szagtalanítási eljáráson esik át, hogy egy teljesen semleges ízű és illatú termékké válhasson (kopra alapú finomított kókuszzsír / kókuszolaj). A finomításnak ez a kímélőbb módja, amely során nem alkalmaznak vegyi eljárást.
  • Kémiai úton finomított kókuszolaj / kókuszzsír: Pogácsa préselt kókuszolaj (étolajoknál is használt eljárás) egy íztelenítési-szagtalanítási eljáráson esik át, hogy egy teljesen semleges ízű és illatú termékké válhasson. A vegyi eljárással készített kókuszzsír a kókuszzsírban esetlegesen visszamaradó hexán miatt károsan hathat az egészségre.

Kopra (copra) = szárított kókuszhús

A kókuszzsír / kókuszolaj fajtáiról, előállításáról további hasznos és részletes információkat olvashatsz a Hogyan válasszon kókuszolajat? című írásban.

Jóból is megárt a sok – De akkor mivel süssünk-főzzünk?

Mivel a kókuszzsír telített zsírsavakat tartalmaz, a változatosság és egészségünk kedvéért használjuk olyan zsiradékokat is, amelyek telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, sütéshez-főzéshez például jobb minőségű finomított étolajat (többszörösen telítetlen). A szűz / hidegen sajtolt étolaj elsősorban salátákhoz való (Étolaj kisokos)!

Használhatunk alkalmanként jó minőségű, igazi vajat is (telített zsírsav, állati eredetű, magas koleszterintartalom!), amely viszonylag jól bírja a hevítést, így sütésre-főzésre szintén alkalmas. Ugyanez igaz a többi állati eredetű zsiradékra, de ezeknél vegyük figyelembe azok koleszterintartalmát is.

Persze az egyéni ízlés is szerepet játszik abban, hogy melyik zsiradékot választjuk. 

Én vegyesen használok kókuszolajat és étolajakat.  Vajat nem használok, a disznó- vagy kacsazsír pedig szóba se jöhet (nem fogyasztok tejterméket és egyéb állati eredetű élelmiszereket sem).

Mennyi zsiradékot érdemes fogyasztani?

Minden zsiradékra egyformán igaz az az, hogy csak a mérsékelt használatuk javasolt. A kókuszzsír / kókuszolaj sem mindenható (sajnos 20-30-50 éves távlatban még nem ismerjük a ránk gyakorolt hatását). Minél kevesebb zsiradék hozzáadásával készül az étel, annál könnyebb és egészségesebb.

Bő zsiradékban való sütés helyett inkább zsírszegény elkészítési módokat válasszunk: párolás, serpenyőben vagy sütőben sütés, habarás (rántás helyett). Tapasztalatom szerint 1-2 teáskanálnyi is elegendő lehet, de 1-4 evőkanálnál biztos megállhatunk az étel mennyiségétől és az elkészítés módjától függően.

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal is!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Pinterest

Vegán receptek

Szeretnél finom, egészséges és növényi alapanyagokból készülő ételeket enni?

Szeretnéd a legújabb vegán recepteket e-mailben is megkapni ?

Iratkozz fel most!

Diétás receptek és alapanyagok

Szeretnél egészségesebben sütni és főzni?

Szeretnél többet tudni az egészséges alapanyagokról?

Iratkozz fel most!