Rizzsel kezeljük a pikkelysömört

Lisztérzékenység tünetei, kezelése

Korábban a témában: Ezért bírja jobban az kétezer éves római beton, mint a modern épületek A nagy fal, a pagodák, a paloták és az ősi városok minden évben turisták tömegeit vonzzák a világ legnépesebb, több mint 1,4 milliárd ember által lakott Kínába.

Fenyvesi Zsófia Éljen az a gyerek bárhol a világban, nem a századik műanyag játékra van szüksége Október én van a pikkelysömör világnapja.

Kevesekben merül fel azonban az a kérdés, hogy a világ legősibb folyamatos civilizációja miként volt képes megtartani az évezredes — sokszor hosszú generációk óta elhagyatott, és kis híján elfeledett — épített örökségét. Pedig a megoldás egyszerű: vérrel, cukorral és rizzsel.

hogyan lehet pikkelysömör gyógyítani örökre otthon

A Tiltott Város kertjének egy épülete, falában rizzsel. Fotó: Peter F. Az elmúlt kétezer évben többször is a birodalom fővárosává vált Nanking óvárosát körülvevő, hatszázötven éves városfalak kötőanyagát vizsgálva egy csapatnyi kínai kutató ben furcsa állítással állt elő: a minták szerint a XIV.

A további vizsgálatok szerint ez egyáltalán nem volt egyedi ötlet, hiszen számtalan pagoda, híd, városfal, középület, vagy épp síremlék köszönheti fennmaradását a pasztává főzött, majd homokkal és mésszel xenon pikkelysömör kezelése rizsnek, ami nehezebben porladónak, ezáltal pedig jóval tartósabbnak bizonyult a nyugati kötőanyagoknál.

krém pikkelysömör érdekében

A tibeti Budda hegye, rizzsel kezeljük a pikkelysömört a Potala palota. Fotó: Dennis Jarvis A kínai betonként emlegetett anyagban a rizs mellett sokszor más furcsaságok is feltűntek, növelve az időtállóságot.

vörös foltok a bőrön leírás és fotó

Egy kutatópáros, Jiajia Li és Bingian Zang hat éves munkával az elmúlt több rizzsel kezeljük a pikkelysömört négyezer év épületéből gyűjtött be mintákat, melyek több mint felében érdekes nyomokra bukkant: keményítőre, fehérjére, barna cukorra, vérre és olajra. A kötőanyagként először legalább háromezer évvel ezelőtt felbukkant, a falak vizesedését, valamint az eróziót is megakadályozó rizs a kínai civilizáció aranykorát jelentő Tang-dinasztia vált mindennapossá, és leginkább fontos épületek alapjában tűnt fel.

Egy es felmérés szerint a marha- és sertésvér még a XIX. Az építészettörténet furcsaságai persze nem állnak meg holmi vérnél, rizsnél, bőrre kerülve fájdalmas égési sérüléseket okozó faolajnál és barna cukornál, a Római Birodalomban ugyanis vulkáni hamut kevertek az építőanyagokba, ami az idő múlásával egyre erősebbé tette a kikötőket, hullámtörőket és más épületeket.

Lásd még