Nádcukor vagy répacukor?

A cukorrépa előtt


A középkori krónikások, mint kedvelt és értékes ritkaságot említik a természetes cukorféléket. Mára azonban a finomított kristálycukor vált általánosan használt közélelmezési cikké, amelyet gigantikus mennyiségben készít az ipar. Az Ázsia déli részein őshonos cukornádlevet már a történelem előtti időben alkalmazta a bennszülött lakosság. Ez a friss lé egy szokatlanul édes, aromás, rendkívül finom növényi nedű.
 
A nádszirup híre és használata olyan országokba is eljutott, amelyek nem voltak cukornád termelők. Így még az ókorban átterjedt Egyiptomba a cukornád használat. Majd a középkor beköszöntével a cukornádat megismerték Dél-Európa országaiban is. Az újkor kezdetén azonban Európából Észak-Afrikába szorult ki a cukornádtermelés, míg végül az Újvilágban honosodott meg. Európa édes íz iránti vágyát ezután más módszerekkel kezdték csillapítani.
 
A cukorrépa megjelenése

Egy berlini gyógyszerész tanítványa, Archard készített tervet arra vonatkozóan, hogyan állítsanak elő cukrot répából. Javaslata alapján 1802-ben megnyílt az első répacukorgyár Sziléziában. Ötven évvel később a nádcukor komoly versenytársává vált a répacukor. Ennek oka az volt, hogy a répát nemesíteni kezdték, így annak cukortartalma évről évre nőtt, végül meghaladta a nádcukorét. Kezdetben 4 kg cukrot lehetett kinyerni 100 kg répából, ma a normál hozam 13–16 kg. 
 
A finomítással a nyerscukorban lévő úgynevezett „nemcukoranyagokat” (fehérjéket, aminosavakat, enzimeket..stb) távolítják el. A kész termék, a fehér cukor egy olyan mesterséges vegyület, ami oly mértékű cukrot tartalmaz, amelyre a szervezetünk nincs felkészülve. Ebből adódóan nem is vagyunk képesek maradéktalanul megemészteni.
Nádcukor contra répacukor

Míg a nádlé íze és illata kellemes,a répaléről ez nem mondható el! A cukorrépa az európai tengerpartokon, vadon termő burgundi répából nemesítés által lett kitenyésztve. Megvastagodott gyökerében halmozódik fel a cukor. Eredeti cukortartalma csupán 17%.

A cukornád egy 4–6 méter hosszú növény, melynek húsos szárának levében halmozódik fel a cukor. Cukortartalma 14% körül mozog. A nádcukrot többnyire kézzel takarítják be, majd a termelőhelyen lévő  üzemekben úgy dolgozzák fel, hogy a növényből nyert nyers nádcukor tartalmazza az értékes vitaminok és nyomelemek nagy részét.

A répacukor gyártásánál a végtermék nemhogy nem tartalmaz fontos tápányagokat, de  szervezetünkben még rabolja is azokat. Savasító hatása egyrészt kálciumhiányt idéz elő, másrészt megemésztéséhez nyomelemeket és vitaminokat használ fel a szervezet. A cukorrépa gyártási folyamata  felelős azért, hogy a végtermék nulla tápanyaggal rendelkezik, ami szervezetünk számára számos veszéllyel fenyeget.

Répacukor gyártási folyamata

“A gyártás során a cukrot kilúgozással nyerik. Kilúgozásnál a levet 68–77 oC-ra hevítik, így a sejtfalak elhalnak és áteresztővé válnak. A tápértékkel bíró anyagok a répaszeletben maradnak, amit takarmánynak használnak fel ezután. A nyers lében lévő habképző anyagokat és kolloidokat tökéletesen igyekeznek eltávolítani a gyárakban. Erre hivatott a meszezési és szaturálási eljárás. A nyers levet 82–85 oC-ra melegítik, így a fehérjék oldhatatlanná válnak  és a léhez égetett meszet adnak. A mész, mint erős lúg, a lében lévő élő szervezeteket megöli, a levet a lúgos kémhatás folytán tartóssá teszi.

 

Ezután több szaturációs folyamat következik, melynek során pl nátrium-szulfitot adnak a cukorléhez. A harmadik szaturáció  kén-dioxiddal történik. Ezzel választják le a mészsókat és javítják a cukorlé minőségét.  A kifőzés után kapott híg levet kristályosítják. Egyes gyárak a híg lébe aktív szenet is tesznek, amely elnyeli a finomabb részecskéket és megkönnyíti a kristályosítást. A végtermék, amit köznapi nyelven cukornak hívunk, az elmúlt évtizedek vizsgálatai alapján katasztrofális hatással van az emberi szervezetre. Alkoholképző hatása révén (az emésztetlen cukor megerjed) káros a májra, terheli a szívet, növeli a szívinfarktus kockázatát, rákkeltő, köszvényhez és csontritkuláshoz vezethet, nem is beszélve a számos emésztőrendszeri problémáról, ami felütheti fejét több évtizedes cukorfogyasztás után. A cukorbetegség kialakulása is felróható a finomított cukornak.”

Összegzés

A nádcukor ellenben értékes vitaminokban, nyomelemekben gazdag (pl. B-vitaminokban, kálciumban és vasban), nem terheli oly mértékben a hasnyálmirigyet, mint a fehér cukor, így cukorbetegek számára alkalmankénti és mérsékelt fogyasztása kedvezőbb, mint a fehér cukoré. Hosszabb a felszívódási folyamata is, így fogyókúrázók is inkább nádcukros édességet válasszanak a fehér cukros verzió helyett. Míg a fehér cukor egy testidegen anyag,  a bio vagy natúr nádcukorral egy természetes édesítőszert juttatunk szervezetünkbe, amely sokkal egészségesebb, mint finomított társa.A nádcukor és a finomított cukor kalóriatartalma viszont gyakorlatilag megegyezik, ezért diéta során a nádcukor fogyasztását is érdemes – amennyire csak lehetséges – mérsékelni.

 

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..