Liszt kisokos – Melyik liszt mire jó?

Liszt kisokos – Melyik liszt mire jó?

A lisztfajták rengetegében: finomliszt, teljes kiőrlésű liszt, Graham-liszt vagy tönkölyliszt? De melyiket válaszd?

A liszt kisokos segít neked eldönteni ezeket a kérdéseket!

Az üzletek polcain számtalan gabonából és nem gabonából készült lisztet találhatunk: búzaliszt, finomliszt, kenyérliszt, rozsliszt, durum simaliszt, Graham-búzaliszt, zabpehelyliszt, lenmagliszt, kókuszliszt, és még folytathatnánk a sort.

Ha szeretnél a lisztekkel kapcsolatban a következő kérdésekre választ kapni, olvasd tovább a cikket:

Mi a különbség az egyes gabonalisztek között? Melyik értékesebb táplálkozási szempontból? Melyek az egészséges lisztek? Mire jók egyáltalán a különféle lisztek?

I. Lisztfajták – A lisztek csoportosítása

  1. gabona fajtája alapján (búza, rozs, rizs, kukorica)
  2. szemcseméret alapján (sima liszt, fogós liszt – ld. alább)
  3. hamutartalom alapján (izzítás és kénsavas kezelés után visszamaradó anyag, amely a színét adja a lisztnek)

A gabonaszem részei:

  • héj: élelmirostokat tartalmaz
  • magbelső: keményítőt, zsírsavakat és fehérjéket tartalmaz
  • csíra: ásványi anyagokat, vitaminokat (A-, E-vitamin) tartalmaz

Mi történik a gabona finomlisztté történő feldolgozása során?

A finomlisztté történő feldolgozás során leválasztják a héjat (korpa), eltávolítják a búzacsírát, így a liszt csak a magbelsőt tartalmazza.

Miért gond, hogy a liszt csak a magbelsőt tartalmazza?

  1. Elveszik a gabona eredeti vitamin- és ásványianyag-tartalmának 20-80%-a
  2. Elveszik a gabona rosttartalmának kb. 90%-a (ez a korpában van)
  3. Elveszik a gabona héja alatt található fehérje- és zsírsavak jelentős része is.

Melyek az egészséges lisztek?

A lisztfajták közül egyértelműen a teljes kiőrlésű lisztek az egészségesebbek. A teljes kiőrlésű lisztek szinte a teljes gabonaszemet tartalmazzák, vagyis sokkal több vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaznak. Ezek fontosak a szervezetünk számárára.

II. Lisztfajták – Mire figyelj a lisztek csomagolásán?

(A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint)

Első betű a liszt csomagolásán: Gabona fajtája

  1. B – búza
  2. R – rozs
  3. D – durumbúza
  4. G – Graham
  5. TB – tönkölybúza

 Második betű a liszt csomagolásán: Szemcseméret

  • L – liszt – apró szemcséjű finomliszt
  • FF – kétszer-fogós
  • FFF – háromszor-fogós (durva szemcseméretű pl. rétesliszt)
  • D – dara

A szám a liszt csomagolásán: Liszt hamutartalma (korpa aránya)

Minél nagyobb ez az érték, annál több a korpa a lisztben:

  • BL 55 liszt – finomliszt (korpatartalom elenyésző)
  • BL 80 liszt – kenyérliszt (ebben több a korpa)
  • BL 200 liszt – teljes kiőrlésű lisztek (ebben sokkal több a korpa)

III. Lisztfajták – Melyik lisztben mi található és mire használják a hagyományos konyhában?

1. Búzaliszt (B)

A búza a legfontosabb, és egyben leggyakrabban használt gabonaféle. Az a búzaliszt, amely szinte teljesen csak a magbelsőből áll, minőség szempontjából fontos anyagokat veszít el, ezért táplálkozástani szempontból előnyösebb, ha olyan lisztet választunk, amely a búzaszem őrlése után a búza mindhárom részét tartalmazza. Ezek a teljes kiőrlésű lisztek (BL 200), amelyek tartalmazzák a búzaszem külső rétegeit (korpa) és a csírát is. A búzalisztnek három fő típusát különböztethetjük meg: finomliszt, fogós liszt, kenyérliszt.

  • A finomliszt(pl. BL 51; BL 55) apró szemcseméretű, alacsony korpatartalmú, világos színárnyalatú őrlemény. Főleg cukrászati termékek és a péksütemények előállítására használják. Háztartásokban pedig sűrítéshez (habaráshoz, rántáshoz, lisztszóráshoz), panírozáshoz, palacsintatésztába, valamint kalácsokhoz, kelt tésztákhoz és süteményekhez használják.
  • A fogós liszt (rétes- vagy grízes liszt) (pl. BF 50; BFF 55) a finomlisztnél érdesebb tapintású, nagyobb szemcseméretű őrlemény. Mivel sikértartalma (a gabonafélék szemtermésében előforduló, vízben nem oldódó fehérjék együttese, amelyek főként a tészta rugalmasságát és nyújthatóságát határozzák meg) az őrlés során kevésbé károsodott, ezért olyan termékeknél használják, ahol a jó sikérminőség elsőrendű követelmény.
  • A rétesliszt pogácsához, piskótához, réteshez, valamint gyúrt tészta, nokedli (galuska) és nudli készítéséhez való. A csak lisztbe (vagy paprikás lisztbe) forgatott húsok, halak sütésénél is ezt a lisztfajtát érdemes használni. A rétesliszt és a gríz korpatartalma, hamutartalma azonos a finomlisztével, hiszen ehhez is csak a búzamagbelsőt használják fel, csak durvábbra őrlik.
  • A kenyérlisztek (pl.: BL 80; BL 112; BL 160) viszonylag több héjrészt tartalmazó, sötétebb színű őrlemények. A sütőiparban a különböző kenyérfajták alapanyagaiként kerülnek felhasználásra. Ez a legideálisabb lisztfajta kenyerek és kelt tészták sütéséhez.

2. Rozsliszt (RL)

A rozs a búza után a legfontosabb gabonafélénk. A rozslisztet (pl. RL 60; RL 90; RL 125; RL 190) leginkább kenyérsütéshez használják. Vitalizáló, immunerősítő hatású, növeli a fizikai erőnlétet. Gazdag B-vitaminokban, kalciumban, magnéziumban, nitrogénben és foszforban. Alacsony sikértartalma miatt célszerű más lisztekkel keverni.

3. Durum simaliszt (DSL)

A durumbúza a mediterrán vidék búzája. Magas a fehérjetartalma. A durumbúza ­ magbelsőjére jellemző ­ sárgás alapszínű, finomszemcsés őrlemény. Csekély mennyiségben a lisztszemcsékkel azonos méretű világos héjrészeket is tartalmaz. A durumbúza lisztje magas fehérjetartalmú, kitűnő tészták készülhetnek belőle.

4. Graham liszt (GL 200)

A Graham liszt abban különbözik a teljes kiőrlésű liszttől, hogy a liszt szemcsemérete nagyobb. A szervezetbe jutva a szénhidrát, mivel nagy szemcseméretű, lassan szívódik fel, illetve ezzel egyidejűleg étkezés után nem alakul ki olyan hamar éhségérzet. Nem mellékes a Graham lisztben található búzacsíra-, ásványianyag-, folsav- és B-vitamin-, továbbá kálium-, kalcium-, foszfor-, magnézium-, cink- és mangántartalom sem. Jobb a tápértéke, mert magasabb a vitamin-, ásványianyag- és rosttartalma.

5. Tönkölybúzaliszt (TBL)

A közönséges búzához képest a tönkölybúza (pl. TBL 70; TBL 300) fehérjetartalma hatszor magasabb. Az emberi szervezet számára sokkal jobban hasznosítható fehérjéket tartalmaz, aminosav-összetétele kiváló. A tönköly értékeit tovább növeli a közönséges búzához viszonyított magas ásványianyag-tartalma és változatos vitamin-összetétele is.

IV. Lisztfajták – Egyéb termékek

A gabonaszemek feldolgozása során az alábbi termékeket is előállítják:

Étkezési búzadara

A búzamag belsőjének nagy szemcsés őrleménye. Fehéres krémszínű, kismértékben a daraszemcsére tapadó héjat is tartalmaz. Az asztali darában csírarészecskék is előfordulhatnak, amelyek nagy tápértéket biztosítanak a terméknek.

Étkezési búzakorpa

Az étkezési búzakorpa a terméshéjat és a csíra egy részét tartalmazza, a lisztnél nagyobb szemcseméret-eloszlás jellemző rá. Ásványi anyag és vitamintartalma magas, rostban gazdag, azonban rosttartalmának jelentős része nem emészthető. Ez azonban fontos a szervezet számára, mert jó hatással van az anyagcsere-folyamatokra, elősegíti a bélműködést, és csökkenti az éhségérzetet, így a fogyókúrás és diétás étrend kiegészítője is lehet.

Forrás:

Magyar Élelmiszerkönyv (Ha már nem fellelhető a linken, innen is letölthető!)

Tudatos Vásárló

Süti receptek

Finom, diétás süti receptek teljes kiőrlésű lisztből

Házi kenyér

Teljes kiőrlésű kenyér

Teljes kiőrlésű kenyér
Teljes kiőrlésű kenyér – Házi kenyér, amit otthon is megsüthetsz

Liszt kisokos – Melyik liszt mire jó?” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Vegán receptek

Szuper finom vegán receptek, életmód cikkek, főzőtanfolyamok

Szeretnél egészségesebben táplálkozni, több zöldséget fogyasztani?

Iratkozz fel most!

Diétás és egészséges receptek

Szeretnél egészségesebben sütni és főzni?

Szeretnél többet tudni a diétás és egészséges alapanyagokról?

Iratkozz fel most!