Kontakt pszoriázisban és kezelésben. Bőrbetegségek (Psoriasis, Vitiligo)

Az atópiás dermatitisz Nyomtatás Az atópiás dermatitisz az egyik leggyakoribb krónikus, gyulladásos bőrbe­tegség. A közlemény célja a betegség patomechanizmusával, diagnoszti­kájával, terápiájával kapcsolatos ismeretek, újdonságok összefoglalása. Patomechanizmus Az AD kialakulásában két fő tényező játszik szerepet: a bőr barrier károsodása és az immunrendszer eltérései. A bőr barrier egyik legfontosabb fel­adata szervezetünk belső tereinek elha­tárolása a külső környezettől.

Ezenkívül megakadályozza különböző kórokozók baktériumok, gombák, vírusokkémiai hatások allergének, toxikus vegyületekfizikai hatások mechanikai sérülés, UV su­gárzás bejutását a szervezetbe, valamint szabályozza testünk vízvesztését is.

Koronavírus szövődménye gyermekeknél életveszélyes is lehet, ez a Kawasaki-szindróma A pikkelysömör Pszoriázis tünetei A tünetektől függően enyhe, középsúlyos és súlyos lefolyású pikkelysömört lehet megkülönböztetni. Lefolyását nehéz megjósolni, mivel idővel súlyosbodhatnak, enyhülhetnek, esetleg meg is szűnhetnek a tünetek. Kórformái közül a plakkos psoriasis a leggyakoribb. A bőrön vaskos, ezüstös pikkelyek mutatják a lelökődött szapora hámsejtek helyét. A plakkok gyulladtak is lehetnek.

A bőr barriert felépítő bármely struktúrfehérje genetikai vagy szerzett károsodása hozzájárulhat a betegség kialakulásához, azonban az egyik legismertebb ezek kö­zül a filaggrin FLG fehérje hiánya. Az FLG génjében bekövetkező funkcióvesztő mu­tációk nagyon erősen prediszponálnak az AD kialakulására. Tudjuk, hogy a fehérje csökkent termelését okozhatja az AD-re jellemző bőrgyulladás is, vagyis szerzetten is kialakulhat. Bármely úton jöjjön is létre az FLG hiánya, nemcsak a barrier károsodik emiatt, hanem egyéb következményei is lesznek.

Többek között magasabb kontakt pszoriázisban és kezelésben a bőrfelszín pH-ja is, ami kedvez patogén baktériumok, pl. Emellett FLG-hiányos betegek körében megnő az asztma kialakulásának esélye is, hiszen a károsodott barrieren keresztül az allergének könnyebben szenzitizálják szervezetünket.

A keratinociták által termelt citokin, a thymic stromal lymphopoietin TSLP kulcsszereppel bír az AD-re jellemző bőrgyulladás kialakulásában. Számos környezeti trigger mechanikai sérülés, S. A Th2 sejtek olyan citokineket IL-4, IL kezdenek termelni, amelyek tovább károsítják a bőr barriert.

Ez a T-sejt-mintázat mind a betegség akut, mind a krónikus fázisában jellemző, a korábban leírt T-sejt-váltás Th2-ről Th1-re krónikus fázisban ma már nem elfogadott elképzelés. Mindegyik fázisnak kontakt pszoriázisban és kezelésben jeleit és lokalizációit különböztetjük meg, de átfedések is lehetségesek. Amennyiben a tünetek kiterjedtek, érinthetik a törzset, a végtagok feszítő felszínét és a farpofákat is 1.

Gyermekkorban már kevésbé jel­lemzők az exszudatív tünetek, inkább a bőr­szárazság, lichenifikált papulák és plakkok láthatók.

Xamiol gél

A tünetek jellegzetes lokalizációban jelennek meg, a kézfejen, lábfejen, csuklón, könyökhajlatban, térdhajlatban. Az arcon inkább a periorbitális és periorális érintettség a jellemző 1. A gyermekkoron túl is perzisztáló tünetekre számos tényező hajlamosíthat. A már kezdetektől is súlyos klinikai forma, az elsősorban nyakra-arcra lokalizált tünetek, az FLG-mutáció, a fény­érzékeny bőrtípusok, atópiás betegség a családban, kontakt pszoriázisban és kezelésben nem, más atópiás betegsé­gek allergiás rinitisz, asthma bronchiale az anamnézisben.

Az öregedéssel kapcsolatos hormonális változások, az immunrendszer szeneszcenciája is befolyásolja a tünetek megjelenését. A tünetek száraz, hámló eritémás papulákból, nagy, lichenifikált plakkokból állnak, de előfordulhatnak prurigós göbcsék is.

Nedvezés, pörkö­södés csak bakteriális felülfertőződés esetén alakul ki. A tünetek predilekciós helyei leginkább a fej, nyak, felső végta­gok, hát, a kéz- és a lábfej dorzális felszíne 1.

A szubjektív rész a beteg által pana­szolt viszketés és alváshiány mértékét 0—10 pont méri. A maximális pontszám25 pont felett közepesen súlyos, 50 pont felett súlyos betegségről beszélünk.

A klinikai tünetek leírására ma is a Jon Hanifin és Rajka György által kidolgozott kontakt pszoriázisban és kezelésben használják. Járulékos jellem­zők az arci sápadtság, pityriasis alba faciei, ichtiózis, tenyéri hiperlinearitás, kontakt pszoriázisban és kezelésben pilaris, periorbitális elváltozások, fehér dermografizmus, lichenifikáció, exkoriáció jelenléte.

Fontos megemlíteni, hogy ezek a kiegészítő adatokat szolgáltató vizsgálatok nem szükségesek a diagnózis felállításához, a diagnózist a klinikai kép és az anamnézis alapján állítjuk fel.

A szeborreás dermatitiszt, főleg csecse­mők esetében, sokszor nehéz elkülöníte­ni az AD-től. A csecsemőkori szeborreás dermatitisz a hajas fejbőrt, az arcot, az axilláris és az inguinális régiót érintheti.

Kontakt dermatitisz vagy ekcéma

Az kontakt pszoriázisban és kezelésben könnyíti, hogy kiterjedt szeborreás dermatitisz esetén a pelenka alatti terület is érintett lehet, míg AD-ben nem.

AD-re jellegzetesek a száraz hámlással kísért, eritémás papulák, plakkok, míg szeborreás dermatitiszben inkább kontakt pszoriázisban és kezelésben hámló, lazacvörös papulák, plakkok jellemzők. Szeborreás dermatitisz esetén exkoriáció nyomait nem látjuk, mivel az érintett terület nem vagy csak enyhén viszket. A kontaktdermatitisz elemi jelenségei hasonlóak az AD-éihoz, azonban a tünetek éles széle, típusos elhe­lyezkedése, valamint az anamnézis segíthet a kórformák elkülönítésében.

A rühesség, hasonlóan az AD-hez, eritémás, exkoriált papulákkal jár, a betegek kifejezett visz­ketésről panaszkodnak. Ilyenkor a rövid anamnézis, a lakótársak hasonló panaszai, az éjszaka erősödő viszketés, a tenyéri, tal­pi, genitális tünetek a szkábiesz diagnózisát erősítik meg. A dermatitis herpetiformis Duhring, a gluténszenzitív enteropátia bőrmanifesztációja esetén is kifejezett viszketésről panaszkodnak a páciensek, a tünetek főleg a végtagok feszítő felszínén jelennek meg.

A diagnózis felállításában a bőrbiopszia lehet segítségünkre.

Ritkább kórképek, mint a hiper-IgE-szindróma vagy egyes genodermatózisok pl. FLG-mutáció kontakt pszoriázisban és kezelésben kialakult ichtyosis vulgaris is hasonló bőrtünetekkel járhatnak, mint az AD. A bőrpuhító, bőrnyugtató kezelés javítja a bőr barrier funkcióját, fokozza a gyulladáscsökkentő lokális készítmények hatását, csökkenti a lokális kortikoszteroid iránti igényt, csökkenti a fellángolások számát.

A hidratálókat legalább naponta kétszer kell alkalmazni. Az emolliensek pikkelysömör kezelsi mdszerek listja vazelint, glicerint, ureát. Az ureáról fontos megjegyezni, hogy ir­ritációt okozhat, ezért gyermekek eseté­ben háttérbe szorult a használata, inkább a glicerint tartalmazó externákat javasolják.

Irritatív hatású lehet gyermekek esetében a propilénglikol, valamint egyéb allergizáló hatású növényi fehérjék pl. A bőr tisztítása is kulcsfontosságú. Lan­gyos, 27—30 °C-os vízben való 5 perces fürdés, az utolsó 2 percében fürdőolaj hozzáadásá­val, segít megakadályozni a bőr kiszáradá­sát.

A tisztálkodáshoz szappan és tusfürdők helyett jobb szintetikus detergenseket hasz­nálni, emolliens fürdőolajokkal. Az emollienskezeléssel együtt a loká­lis gyulladáscsökkentők használata az AD terápiájának fő eszköze.

Pikkelysömör (Pszoriázis)

A lokális kortikoszteroidok nemcsak akut fellángoláskor hatásosak, hanem segítenek a tünetmentes periódusban is, a fellángolások megelőzé­sében. Akut fellángolás esetén potens szerek napi egyszeri alkalmazását ajánljuk 3—6 napig.

Enyhe betegségaktivitás esetén elegendő a heti szori alkalmazás megfelelő bázisterápiával. A lokális szteroid alkalmazásának mértékegysége az ujjhegy egység fingertip unit.

Egy egység az az 5 mm-es tubusnyí­láson át kinyomható mennyiség, amely a mutatóujj tenyéri, disztális végpercének redőjétől az ujjbegyig ér. Egy egységnyi szteroiddal egy felnőtt a testének kb.

Nedvező, erodált tünetek esetén kezdetben hígított szteroidokkal átitatott nedves pakolást, kötést célszerű alkalmazni pár napig, legfeljebb 2 hétig. Ré­gebben a gyulladás szanálódásával a lokális szteroid készítményt is leállították.

Ma már a proaktív szemléletet fogadjuk el, vagyis a leggyakrabban érintett bőrrégiókban kis dózisú gyulladáscsökkentő kezelés alkalma­zását javasoljuk hetenként kétszer.

Daivobet kenőcs

A tacrolimus és a pimecrolimus tartozik ide. Hosszú távon alkalmazva gyorsan csökkentik az akut tüneteket, csökken­tik a fellángolások számát, hosszú időn keresztül tünetmentességet biztosíthat­nak.

A kalcineuringátlók használatakor nem alakulnak ki a kortikoszteroidokra jellemző mellékhatások, ezért ez a keze­lés az olyan érzékeny bőrterületeken is alkalmazható, mint az arc, a genitáliák, a lágyékhajlat, a hónalj. A leggyakrab­ban jelentkező mellékhatás a csípő érzés, viszketés, kipirulás az alkalmazás helyén, de ezek pár napos használat után elmúlnak.

Tacrolimus-kezelés során a S. Használata mellett nem volt gyakoribb az eczema herpeticum kialakulása sem. Nagy betegszámú, hosszú távú vizsgálatok azon­ban ezt nem támasztották alá, lokálisan al­kalmazva hosszabb távon is alig mérhető volt a szérumszintjük11 2. Szisztémás kezelés Súlyos, kiterjedt, lokális kezelésre nem re­agáló betegségben szisztémás kezelést is be kell állítani.

A szisztémás szteroid hatékonyan és gyorsan tudja csökkenteni a tü­neteket, azonban csak rövid ideig, megfe­lelő dózisban alkalmazható.

Fontos a betegek vesefunkciójának gyakori ellenőrzése, valamint a rendszeres vérnyomás-ellenőrzés a gyógyszer szedése alatt. Szedése alatt fontos a vérkép, a májenzimek rendszeres ellenőrzése. Amennyiben hatástalanok azathioprin vagy mycophenolat-mofetil adásával is próbálkozhatunk.

Az atópiás dermatitisz

Habár kisszámú és változó eredmé­nyű kutatás áll rendelkezésre, az allergénspecifikus immunterápia, ha nem is első vonalbeli terápiaként, de megpróbálható. Szenzitizált AD-betegek bőrtünetei fel­lángolhatnak az adott allergénnel való találkozás után.

Az allergénspecifikus im­munterápia az adott allergénre kialakuló szenzitizációt szünteti meg. Azokban az esetekben, amikor egyidejűleg rinitisz vagy asztma is fennáll, a légúti tünetek is csökkenthetők.

AD esetében is várhatók a biológiai terá­piák a jövőben középsúlyos, súlyos betegség fennállásakor. Remélhetőleg egyedi méltá­nyossági kérelemmel hamarosan elérhető lesz majd az interleukinreceptor-α-gátló dupilumab. Kontakt pszoriázisban és kezelésben ILgátló nemolizumab a viszketés csökkentésében lehet jó hatásfo­kú, egyelőre az 1.

Az anti-TSLP tezepelumabot szintén 1. A biológiai te­rápiák visszér a lábán vörös folt súlyos AD-ben szen­vedő betegek számára nyílnak hatékonyabb kezelési lehetőségek.