Hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt

A pikkelysömör tünetei

Vincze Miklós újságíró.

A barakkok ezzel azonban távolról sem tűntek el örökre a világból. Korábban a témában: A ház, amit katonák ezreinek sírkövei borítanak Az amerikai polgárháborúban hirtelen óriási szükség lett a harcterekhez, illetve a laktanyákhoz közel fekvő ideiglenes kórházakra, hiszen az újonnan besorozott férfiak sokszor már a bevonulás után röviddel különböző fertőző betegségekkel küzdöttek, a sebesültek pedig korábban nem látott számban árasztották el a rendelkezésre álló ágyakat, így az orvos- kórház- gyógyszer- és nővérhiánnyal küzdő Észak és Dél minden útba eső hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt — így szállodákat, dohányraktárakat, farmokat, pajtákat, sőt rövid ideig a Kongresszusnak otthont adó washingtoni Capitolium kupolája alatti teret — megpróbált a helyproblémák megoldására felhasználni.

Az közt zajlott, legalább 1,7 millió áldozatot követelő háború előrehaladtával persze már ez sem volt elég, így egyértelművé vált: gyorsan felépíthető, erre a célra születő épületekkel kell teleszórni az országot.

hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt hogyan lehet eltávolítani a zsírfoltot egy piros ruháról

Az ban befejezett kupola a háború kitörése előtti évben. A washingtoni Carver Hospital az amerikai polgárháború alatt. Fotó: U. National Archives A típus előfutárának a legtöbbször a brit hadsereg katonái számára között épült, a mai Plymouthban fekvő Royal Naval Hospitalt tekintik, aminek tervezője, az alig ismert Alexander Rovehead a jobb szellőzés és a fertőzöttek más betegségekkel küzdőktől való elválasztása érdekében döntött a külön épületekbe kerülő kórtermek építése mellett.

A szellőzés A XIX. Fotó: Brehm: Állatok világa A baktériumokat az emberiség ekkor ugyan már közel kétszáz éve ismerte — hiszen Anton van Leeuwenhoek már megpillantotta őket a mikroszkópjában —, a betegségekkel való kapcsolatukat azonban további két évszázadon át, Louis Pasteur, illetve Robert Koch es évektől megjelent úttörő publikációinak megjelenéséig nem ismerték fel.

Az ötlet óriási sikernek bizonyult, így az ben Európa számtalan kórházát meglátogató francia fizikus, Charles-Augustin de Coulombnevét egy általa leírt fizikai törvény viseliilletve a sebész Jacques-René Tenon ennek a rendszernek a franciaországi adaptálása mellett döntött, hogy példájukat azután más államok is kövessék.

Besétáltak a csapdába

Az ezután születő európai intézmények azonban hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt eltértek egymástól: alakjuk, méretük, arányaik, ablakelrendezésük mind-mind különböző volt, ez pedig óriási differenciákat okozott a kezeltek halálozási arányában.

Ennek hatására számos ország kezdett kutatásokba, hogy megtalálják az ideális formát és módot arra, hogy a halálesetek számát minimalizálják, a legjobb megoldáshoz azonban egy, a krími háború során az angol-török-olasz-francia szövetséges erők egyik kórházába került nővér, Florence Nightingale kellett, aki egyetértett azzal, hogy a pavilonok jelentik az ideális megoldást, ezzel együtt felismerte azonban Semmelweis Ignác korszakalkotó felfedezésének hatását, így az orvosok és ápolók gyakoribb kézmosását, illetve a nagy légterű kórtermek rendszeres takarítását, illetve a lefolyók tisztítását rendelte el, de a betegek egymástól nagyobb távolságra való elhelyezését is megoldotta.

Henry Hering a londoni National Portrait Galleryben őrzött, körül született Nightingale-portréja, illetve az idős újító a St. Fotó: National Portrait Galleryilletve Wikimedia Commons Nightingale az Oszmán Birodalomban végzett munkája során nővérek egész sorát képezte ki a katonák ellátására, sőt az Isztambul egyik külvárosában lévő Scudariban ma Üsküdar rábízott intézményt saját elvei szerint rövid idő alatt teljesen átalakította.

Így míg az érkezése utáni első télen a tábori ágyakba kényszerült, egymáshoz igen közel fekvő katonák 42 százalékának halálát kellett végignéznie, a következő évre az arány alig 2,2 százalékra csökkent, igaz, a rossz mutatókért ekkor még főként a rossz élelmezést és a rossz levegőt hibáztatta. Az itt végzett munkájának köszönhetően kapta az élete végéig büszkén viselt lámpás hölgy jelzőt, hiszen a napi húsz órában végzett munkája részeként éjszakánként olajlámpással járta a kórház folyosóit, hogy megakadályozza a katonák egymással való érintkezését.

hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt pikkelysömör kínai orvoslás

A háborús kórházban tartott éjszakai séta egy, a Times-ban Fotó: Wellcome Images A harctéren, illetve hazatérése után szerzett tapasztalatait ban Notes on Hospitals címmel egy hosszú írásban foglalta össze, majd adta elő egy liverpooli kongresszuson, világméretű forradalmat elindítva ezzel az építészetben.

Hamarosan Viktória királynő belső körének részévé vált, hirtelen jött befolyásának köszönhetően előbb az Army Medical School megszületésében vállalt oroszlánrészt, majd a St. A poláris kördiagramok egyike, a krími háborús veszteségek hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt. Fotó: Wikimedia Commons Mindezzel azonban nem érte be, munkájával a katonák szállásait is örökre megváltoztatta, hiszen a statisztikusként is elismert — a poláris diagramot feltaláló —, tehetős családból származó nő sikeresen bebizonyította, hogy a körülmények javításával ezer, nem háborús sebesülések okozta haláleset válna elkerülhetővé.

"Ezek öntisztulóak"

Élete hátralévő ötven évében szünet nélkül hirdette, hogy az alapvető méltósághoz és a megfelelő ellátáshoz mindenkinek alapvető joga van, függetlenül nemtől, nemzetiségtől, vagy épp vallástól. A westminsteri St. Thomas Hospital Nightingale elveit követő kórtermeinek egyike.

hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt gyógyítani pikkelysömör mumiyo

Fotó: Wellcome Collection A fejlődés motorja hamarosan azonban nem a szigetország, hanem az államok közti háborúba csöppent Egyesült Államok lett. A bonyolult rendszert kidolgozó brit ápolónőhöz hasonlóan az amerikai hadsereg építészei is megszabták az építendő kórházak minden lehetséges jellemzőjét — köztük a barakkok 45 x 7,5 m, 3, méteres belmagassággalés az ablakok méretét is —, diólevél pikkelysömör kezelése a polgárháború sokszor ideiglenes épületei főleg két típusterv szerint születtek meg: délen a százötven pavilonba négyezer ágyat zsúfoló richmondi Chimborazoészakon pedig a harminchat épületében háromezer fekvőhelyet rejtő, de szükség esetére százötven további sátorral körbevett West Philadelphia US General volt a minta.

hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt apró piros foltok az arcfotón

A Hicks US. General Hospital, Baltimore. Fotó: Library of Congress Az eleinte csak katonai célra használt rendszer lassan átszivárgott a közkórházakba is, így a  barakkokból hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt téglaépítmények lettek, és a világ számos pontján megjelentek. Az orvosok ezután a korábbinál eredményesebben vehették fel a harcot a számtalan halálesetet okozó betegségek, így a szamárköhögés, a kolera, a diftéria, a himlő, valamint a skarlát ellen.

A legtöbb esetben földszintes, egymástól teljesen elkülönülő, más és más betegségek kezelésére kijelölt pavilonok épültek, így a századfordulóra megjelentek a többszintes, sok esetben már hosszú közlekedőfolyosóval is összekötött komplexumok.

A pikkelysömör tünetei

A magyar példa Nightingale elveit az Osztrák-Magyar Monarchiában is követték, a fejlődés azonban jóval lassabban ért el hozzánk, mint a nyugat-európai országokba. Az közt világszerte legalább ötvenmillió ember halálát okozó spanyolnátha-járvány idején igénybe vett fővárosi kórházak az első világháború harctereiről hazatérő katonák kezelése érdekében megnyitott barakkjai leginkább a fél hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt korábbi tengerentúli megoldással ápoltak közeli rokonságot.

Előbbiek szükséglakóteleppé váltak, utóbbiakat pedig másfél évtizeddel később a tűzoltóság pusztította el egy kontrollált tűzben, vagy épp Budapest ostroma végzett velük. Balra a Zita, jobbra a Gellért egy barakkja. A folyosós megoldásra kitűnő példa az ben alkoholisták józanság felé való terelésére született Massachusetts Hospital for Dipsomaniacs, ami től pedig egészen hatvanhat évvel későbbi bezárásáig állami intézményként, Foxborough State Hospital néven működött: Az azóta részben lakásokká és irodákká alakított kórházi épületegyüttes egy es légifelvételen.

hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt pikkelysömör kenőcsök és krémek

Fotó: Asylum Projects Reserve Preteritus A változás eredményeként lassan megjelentek a ma szuperkórházakként emlegetett óriások előfutárai: a számtalan betegséget egy épületben kezelni tudó, sokszintes tömbök, melyek hosszú folyosókkal elválasztott osztályain évről évre egyre több és fejlettebb eszköz segítette a gyógyulást.

A gondolat egyik úttörője a New York-i Mt. Sinai Hospital volt, ahol ben bukkant fel a huszonhat ágyas pavilonokból képzett tornyok építésének ötlete, hiszen ezzel nemcsak a különböző osztályok elérése vált egyszerűbbé, de jóval kisebb tiszta test a pikkelysömör vakolat is lett volna szükség az emberek százait ellátni képes intézmény építéséhez. Az közt jókora épületcsoporttá nőtt Columbia-Presbyterian Medical Center észak-manhattani központi tömbjének es állapota.

A kép bal szélén jól látható, hogy az építés a hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt készítésekor is zajlott. Tökéletes példa erre a modernizmus ikonikus finn alakja, Alvar Aalto által tuberkolózis-kórházként megálmodott Paimio-szanatóriumkivételek azonban itt is akadtak: a Párizs egyik elővárosában álló Beaujon Jean Walter, tizenhárom szintjén például tizenhat fős kórtermek mellett már egyágyas szobáknak is jutott hely, ezt a szükségletet pedig hamarosan más országok is felismerték.

Balra: a Paimio, jobbra a Beaujon távlati képe. Ezzel párhuzamosan a szobákban is egyre kevesebb ágyat helyeztek el: az ben átadott New York-i Montefioréban már csak beteget helyeztek el egy légtérben, akiknek a szomszédos egyágyas szoba lakójával kellett közös fürdőszobán osztozniuk. Ennek a felfogásnak a gyermeke a világ legtöbb, ma létező közkórháza is, ezek sokszor azonban már nem felelnek meg a modern követelményeknek, az utóbbi évtizedekben egyre több helyen ismerték fel, hogy a környezet minősége is fontos szerepet játszik a gyógyulásban — a nyolcvanas évek folyamán sorra elkezdtek megjelenni tehát a leginkább plázákat vagy egyetemi kampuszokat idéző, játékos formákkal és színekkel teli komplexumok, a hangsúly pedig évről évre egyre inkább a páciens minden állandó közérzetjavítására helyeződött.

A Habsburgoknak nem volt ínyére

A vezető kórházépítészeti szakemberek egy része már korát messze megelőzve, a hatvanas és hetvenes években is úgy vélte, hogy a többágyas szobák néhány éven belül a múlt mindenki által elfelejteni vágyott részeivé válnak, az ötlet azonban csak az ezredforduló után nyert magának teret a tengerentúlon: az amerikai kórházépítések évről évre frissülő irányelveit tartalmazó szabálygyűjtemény os kiadása szerint az új építések esetében a szobánkénti ágyak maximális száma egy lehet, kivéve, ha a funkcionális program bizonyítja a kétágyas megoldás szükségességét.

Fotó: Hullingera A szabályok Európa jó részében ma még távolról sem ennyire szigorúak, így az egyre inkább hotelszobaszerű terek sokszor csak felár fizetésével vehetők igénybe — feltéve persze, ha a kiválasztott intézményben elérhetőek a különszobák, amelyek nem csak előnyökkel rendelkeznek, hiszen a minimálisra csökkentett fertőzésveszély, a nővérek koncentráltabb figyelme, illetve a zavaró zajok hiánya ellenére elveszik hogyan kezelték a pikkelysömör háború alatt lehetőséget a szociális interakcióktól.

A pavilonrendszerű kórházak felállításának ötlete a XXI. Ennek fényében nem meglepő, hogy az elmúlt hetekben Magyarországon is a megvalósulás felé halad egy hasonló épület: a  koronavírus-járvány következtébenaz állam a Kiskunhalasra tervezett konténerbörtön helyett százötven ember befogadására alkalmas járványügyi mobil konténerkórházat épít.

A március közepén indult munkák előreláthatólag egy hónapig tartanak majd, de minden jel arra mutat, hogy rövidesen a Hungexpo egyik csarnoka is tábori járványkórházzá alakul.

Lásd még